A szem eredetű fejfájások okai a következők lehetnek:

• Heveny glaukoma
• Fénytörési hiba
• Szemizom-egyensúlyzavarok, intermittáló vagy bénulásos kancsalság.

A szemészeti eredetű fájdalmak jelentősége jelentősen túlbecsült, és a fejfájást gyakran hozzák kapcsolatba a látással. A látási panaszokkal küszködők között nem gyakoribb a fejfájás, mint a tökéletes látásúak körében, kivéve a migrénesek csoportját, akiknél szignifikánsabban gyakoribb (5%) volt a szemizom működési zavar, és a rövidlátás. Ezen felmérés szerint látásproblémája a férfiak 29%-ának, a nők 39%-ának volt. A fejfájás nélküli csoportban a szemészeti rendellenességek előfordulási gyakorisága nem bizonyult kisebbnek.

A fejfájósok csoportjában a szemészeti rendellenességek korrekciója után ugyan csökkent a fejfájás, de ez még nem bizonyíték az oki összefüggésre, hiszen ismeretes, hogy a fejfájások nagy része, így a migrén is a legkülönbözőbb gyógymódok hatására mintegy 50 %-ban csökkenhet. Olyan betegek is a fejfájás csökkenéséről számoltak be, akik sík üveget kaptak.

A szem eredetű fejfájásokat a következőképpen osztályozhatjuk:

1. Az egészséges szem anatómiai és fiziológiai rendellenességével kapcsolatos fejfájások.
2. A szem betegségeit kísérő fejfájások
3. Szemtüneteket okozó nem szemészeti eredetű fejfájások.

A továbbiakban mind a három csoportba tartozó fejfájásokat részletezzük.

1. Anatómiai és fiziológiai rendellenességek

A fájdalom általában homloktáji, tompa jellegű, az erőtlen, gyenge látás résztünete. Leggyakoribb tünetei a gyors kifáradás, a szemben szúró-nyomó érzés, a látás elhomályosodása, idült kötőhártya gyulladás, homlok, ritkán tarkótáji fejfájás. A gyenge látás migrénes rohamot is kiválthat. Gyakoriak a vegetatív tünetek. Jellegzetesen a közeli munka, esetleg a frontbetörés, stressz váltja ki, és megszűnik, ha a közeli munka abbamarad. Rossz megvilágítás, fizikai megerőltetés, fokozza a panaszokat. A gyenge látás oka, az optikai teljesítőképesség és a követelmények közötti aránytalanság.
Többféle formája ismeretes:

• OPTIKAI: Fénytörési hiba, elsősorban távollátóság. Az alkalmazkodás állandó igénybevétele a sugárizomzat túlterhelését jelenti. Ide sorolhatók az öregszeműséggel. És a görbületi hibákkal kapcsolatos tünetek, valamint az anisometropia, azaz eltérő dioptriaérték, és a képnagyság különbözősége a két szemben.
• IZOM EREDETŰ: A szemizomgyengeség zavarok akkor okolhatók a fejfájásért, amikor a fúziós kapacitás, nem elég a nyugalmi eltérés kényelmes kompenzálásához. Az állandó izomfeszülés okozza a panaszokat. A látási panaszok jellegzetesek, homályos látás, fénykerülés, kettőslátás. Főként tizenévesek és fiatal felnőttek betegsége. A normálisan 5-6 cm-re levő közelpont kitolódik. Oka lehet vírusfertőzés kimerülés, vérszegénység gyulladás pajzsmirigybetegség, de gyakran meghatározhatatlan. A változó méretű széttérő kancsalság, távolba nézéskor, vagy fáradtság figyelemhiány esetén jelentkezik, koncentrálás közelre tekintés megszünteti. Fejfájást a koncentrációhoz szükséges fokozott izommunka okozhat. Szemizom bénulásokban kettőslátás leküzdéséhez igénybevett izomfáradás magyarázza a fejfájást
• KÖRNYEZETI: A munkahely rossz megvilágítása, nem megfelelő szemüveg, a számítógép rossz elhelyezése, tükröző felületek, gyenge kontrasztosság válthatja ki a megterhelés okozta fejfájást. Bizonyos munkakörök sokszor ismétlődő fel-le, illetve közelre távolra tekintést igényelnek. A vertikális szemmozgások kevésbé fárasztóak, mint a horizontálisak.

2. Szembetegség okozta fejfájások

• Heveny zöldhályog: Ködös látás, a fényforrás körüli szivárványgyűrű látása vezeti be az erős, általában féloldali szem, és szemkörüli fájdalmat, amely rossz közérzettel, hányingerrel, hányással járhat. A szem vörös deszkakemény tapintatú, a pupilla tág, ovális, fénymerev
• Másodlagos glaukoma: A magas szemnyomást, a szem egyéb betegsége okozza, pl.: gyulladás, daganat, duzzadó lencse.
• Szivárványhártya gyulladás: Erős a környező területekre kisugárzó szemfájdalom jellemzi. Közelre nézéskor a sugárizom görcse miatt a fájdalom fokozódhat. Különböző mértékű, látásromlás és fénykerülés kíséri.
• Övsömör. A herpeses hólyagok előtt 24 órával az érintett területen igen heves fájdalom jelentkezik, komoly differenciáldiagnosztikai nehézséget okozva. A bőrtünetek gyógyulása után hosszantartó kínzó féloldali fejfájást okozhat a herpest követő idegzsába
• Látóideg gyulladás: Féloldali látásromlás jellemzi a szemgolyóba, vagy a szemgödör perem környékére sugárzó, szemmozgásra fokozódó fájdalom kíséretében. Ez a fájdalom gyakran félrevezető tünet lehet, zöldhályog, vagy melléküreg gyulladás irányába tereli a figyelmet. A látásromlás a központi foltlátástól, a súlyos szem előtti ujjolvasásig terjedhet. A fényérzés mindig megtartott, a szem nem vörös

3. Szemtüneteket okozó, nem szemészeti erededű szemfájások

• Migrén: Jellegzetesen rohamszerű kórkép. 4-72 órán át tartó fejfájásrohamok jellemzik. A migrénes betegek harmada aurával együtt járó migrénben szenved. Az auratünetek különböző idegrendszeri tünetek, leggyakrabban, vizuálisak, fokozatosan alakulnak ki és legfeljebb egy óráig tartanak. Esetenként fejfájás nélkül is jelentkezhetnek. A vizuális auratünetek igen változatosak: Fénylő növekvő, csillag alakú vagy buborékszerű alakzatok, melyek fokozatosan elfoglalják az egész látóteret. Előfordul féloldali látótérkiesés, vagy a látótér koncentrikus beszűkülése. Ezek sokszor jobban zavarják a beteget, mint a fejfájás, ezért szemorvoshoz fordulnak. A migrén sajátos formája a szemészeti bénulásos, és a retinális migrén. Az előbbi ritka, egy, vagy több szemmozgató ideg bénulása miatt kettőslátás jellemzi. A retinális migrén reverzibilis vaksággal jár. A vizuális aura 60 percnél rövidebb ideig tart, a fejfájás egy órán belül követi, de meg is előzheti azt. Rohammentes időszakban a szemészeti vizsgálat eltérést nem mutat.
• Agyideg idegfájdalom: Szemészeti betegség gyanúját kelti. A fájdalom másodpercekig tart, sokszor ismétlődik, általában nem jár vegetatív tünetekkel, pontosan lokalizálható.
• Melléküreg gyulladás: Féloldali lokalizációban is előforduló, állandó, tompa a fej előrehajtásakor fokozódó fájdalommal jár. A melléküreg felett nyomásérzékenység észlelhető, az orrváladék gyakran gennyes.

Az a tény, hogy a szem eredetű fejfájások lényegesen ritkábbak, mint ahogy azt általában vélik, nem csökkenti a szemészeti vizsgálatok jelentőségét, a fejfájásban szenvedő betegek kivizsgálásában.

Dr. Munkácsi Györgyi
szemész szakorvos